A hágai Milosevics-perben a vád tanúi vannak soron a bizonyításban. Nincsenek könyny? helyzetben, ugyanis a volt diktátor saját magát védi, így ő az, aki kérdezi a Carla Del Ponte által vele szemben leültetetteket. Nem minden izgalom nélkül zajlanak a jelenetek, hiszen a nyelv nem akadály, és az önjelölt védő is eredetileg jogász.

Az osztrák jobboldal azt reméli, hogy Bécs egy új közép-európai tengely központja lesz, hogy Németországban Stoiber, a "szudétanémetek védnöke" lesz kancellár, Magyarországon pedig egy Fidesz–MIÉP-kormány jön létre, és a Berlusconi vezette Olaszországgal együtt újra lehet írni a 20. század történelmét a fasizmus és a nácizmus átértékelésével. 

A Keresztényszociális Unió (CSU) fellegvárának számító Bajorországban a hétvégi tartományi választásokon a szociáldemokraták vitték el a pálmát, s mind a négy bajor nagyvárosban sikeresen szerepeltek. Ugyancsak a hétvégén az általuk kidolgozott új bevándorlási törvényt is elfogadta a parlament. 

Még a derűlátónál is bizakodóbb lenne az, aki egy percig is azzal áltatta magát, hogy a tálibok gyors összeroppanása után befejeződtek az afganisztáni hadműveletek. Minden bizonnyal az történt, hogy az uralmon lévő szélsőségesek egyszerűen csak belátták: képtelenek lennének háborút folytatni az amerikaiak vezette szövetséges erőkkel szemben, amelyeknek felszerelése százszorta ütőképesebb. Látszólag feladták tehát a harcot, hogy átszervezzék erőiket, és áttérjenek a gerillaháborúra, amihez igen jó lehetőséget és terepet biztosít országuk nagyobb része. Öt hónapja folyik a háború, és az al-Kaida-harcosok a napokban bebizonyították, hogy nem lehet megfeledkezni róluk. A Gardez helységtől délre, a hegyekben rejtőző több száz arab, üzbég és talán csecsen harcos alaposan próbára tette az amerikaiakat és afgán szövetségeseiket, visszavervén erőiket, majd pedig elutasították azt, hogy megadják magukat. Az amerikai erőket ebben a csatában érte az eddig elszenvedett legnagyobb afganisztáni veszteség. Nyolc amerikai katona életét vesztette és vagy negyven megsebesült a háromnapos harcok során. Nem vitás, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei előbb-utóbb leverik a "nem afgánokból összetevődő tálib ellenséget" – amint a Pentagon nevezi őket –, de az amerikai győzelem minden valószínűség szerint nem lesz könnyű. 

Két amerikai kormánytag is megerősítette azt a hírt, mely szerint tavaly októberben az al-Kaida nev? terrorszervezet nukleáris fegyvereket próbált meg New Yorkba csempészni. A múlt héten a Washington Post cím? amerikai lap arról is beszámolt, hogy a szeptember 11-ei támadásokat követő napokban Bush elnök titkos helyszínen működő árnyékkormányt állított fel arra az esetre, ha a fővárost atomtámadás érné.

"Nemcsak a szovjet típusú bolsevizmus elfogadhatatlan, hanem a Fidesz-típusú is, és semmilyen totalitárius állam kialakításában nem segédkezem" – mondta Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke, a párt Kiskunhalason tartott választási nagygyűlésén. A mintegy két-háromszáz fő előtt tartott beszédében Torgyán többször hangsúlyosan elhatárolódott az MSZP-től és a Fidesztől, utóbbit szinte végig "ostorozta".

Az elmúlt években tanúi lehettünk annak, ahogy a jobboldali pártok egymás után darabokra hullottak, majd a szétvert pártocskák bűnbánó harcosait parlamenti képviselőhelyekkel jutalmazta a Fidesz. Mára a politikai paletta jobboldala gyakorlatilag egységesült. A teljes egyetértésnek csupán egy akadálya van: a radikális jobboldal integrálása, Csurkáék bevonása a pártszövetségbe. 

"Ismét érzem az 1994-es választások győzelmi ízét" – jelentette ki Horn Gyula az MSZP kőbányai nagygyűlésén. A kormányváltó hangulatban zajlott rendezvényen az exminiszterelnök ugyanakkor figyelmeztetett: az áprilisi választások kimenetele tíz-tizenöt évre meghatározza az ország sorsát. 

"Elhatároztam, hogy a nemzetet Don Juan Carlos de Borbón y Borbón hercegre mint utódomra hagyom…" – jelentette be 1969. július 22-én Spanyolország teljhatalmú vezetője, az akkor már több mint három évtizede a király nélküli királyság élén álló Franco tábornok. János Károly herceg elfogadta a felkérést, hogy a Caudillo (parancsnok) örököseként a Nemzeti Front alapeszméihez hűen szolgálja Spanyolország jövőjét. Amikor Franco halála után I. János Károly néven 1975-ben trónra lépett, megnyílt az út Spanyolország nemzetközi tekintélyének helyreállítása előtt. A spanyol katolikus egyház – miután régi törekvése, a monarchiához való visszatérés megvalósult – új célokat keresett és talált Európában.